GÁSPÁR ANNAMÁRIA

Gáspár Annamária (Máramarossziget, 1985.) a klasszikus intézményi kereteken kívül sajátította el a képzőművészet művelését, festészetét mégis kimondottan magas ábrázoló és technikai tudás jellemzi. Művészettörténeti témájú doktori kutatásai során főként Japánban szerzett ismeretei révén erős hatást gyakorolt rá az ottani tradicionális képzőművészet, amely egyéni módon átírva köszön vissza alkotásain.

Művein a központi alakok vagy figuracsoportok mögött jellemzően a művész egyik védjegyévé váló monokróm, főként markáns aranyszínű háttér húzódik, amely a kép hangulatától függően koptatottabb vagy egységesebb. A színválasztásban szerepe volt az arany szín művészettörténeti tradíciójának, amely főként a szakralitáshoz és a nagysághoz köti, így – még ha kopott formában jelenik is meg – egyfajta időkön felülemelkedő elvont magasztosságot sugall, miközben, mint a világi érték színe, a vanitas gondolatkörét is magában hordozza.

Ez visszaköszön Gáspár Annamária egyik leggyakoribb témáján, a női identitás kérdésének történelmi feltárásán is, amelyben a múlt és a jelen női szerepeit, valamint a rájuk nehezedő társadalmi sztereotípiák és elvárások közötti feszültségeket is aktualizálja, ütközteti. Emberábrázolásaihoz néhol saját magát használja modellként, de gyakran régi, talált fotókat vesz alapul, amelyeknek felkutatása alkotói tevékenységének központi része.

Zsúfolt hatású képeivel sokszor a fogyasztói társadalom kritikáját adja, máskor meditatív nyugalmú ábrázolásokat választ. Képeinek gyakori szereplője a humorba bújtatott kritikai él, amely minden esetben nagyot csattan. Ez jellemzően kisebb méretű alkotásain domborodik ki, míg a nagyobb méretű alkotások inkább a társadalom hátterében meghúzódó szociális problémákkal foglalkoznak közvetve. A kisebb képeken a vászonra hímzett motívumokkal is találkozhatunk, amely izgalmas faktúrával gazdagítja a műveket. A képek gyakran véletlenszerű kivágatot mutatnak, vagy egyes párképek csak egymás mellé helyezve adják ki az alakok egészét, hangsúlyt fektetve az asszimetriából adódó izgalmas és játékos képi megoldásokra.  (2020)

///////////////////////////////////////////////////////

​

Gáspár Annamária a jelen generációjának egyik legígéretesebb és legizgalmasabb alakja. A klasszikus művészeti pálya helyett autodidakta módon jutott el sajátos és felismerhető művészeti világához és vált a hazai kortárs képzőművészet meghatározó alakjává.

Legjelentősebb önálló kiállítása a Godot Galériában volt látható 2020-ban, valamint bekerült a Godot Labor művészcsapatának tagjai közé. Festményei a legfontosabb aukciókon sikerrel kelnek el valamint rendszeresen hívják meg csoportos kiállításokra.

Művészeti pályájának kezdete óta a nők helyzetére fókuszálva alakítja egyedi festői világát, amely a Changes Are Coming című tárlaton installációkkal egészül ki. A most bemutatásra kerülő legújabb művek azokra a korunkat meghatározó gondolati folyamatokra helyezik a hangsúlyt, amelyekkel megpróbáljuk valós értelemmel és mélységgel megtölteni életünket, hogy elérhessünk a belső harmóniának egy kielégítőbb fokára. Ezzel összekapcsolódva olyan kulturálisan nőinek tartott tulajdonságok szerepe értékelődött át, mint az intuitív gondolkodás, empátia, nyitott beállítódás, befelé fordulás, passzív szemlélődés, vagy érzelmi világunk szabadabb megélése.

Gáspár Annamária képein megjelenő nőalakok inkognitóban maradnak, személyiségük nem fontos, hanem a generációkon átívelő kapcsolat válik hangsúlyos elemmé általuk. A festményeket összekötő rózsaszín dominancia egy álomszerű, békés hely benyomását kelti, festményei mégis gyakran keltenek nyugtalanító hatást. A képeken megjelenő kiragadott részletek és jelenetek kettős üzenettel bírnak: a múlt és a jelen momentumai reflexiót igényelnek, tudatos hozzáállást, de ahogy a kiállítás címe is jelzi, a gyógyulás folyamatai már elkezdődtek. (2022)

​

(Cserhalmi Luca, Godot Labor)